NYÚLKETREC
gabiga honlapja

                                              

Hurokban

Enyém volt a csoda
- csak egy percre tán -
most hintázik lelkem
bús, bánat-bitófán.

2008.01.25.


 




Fekete lyuk

 
Szemem fénye fakult tükör,
foncsorát könnyem marta vakra.
Mára már az is elfogyott,
száraz tűz égeti pirosra.
 
Mi megmaradt, befelé folyik,
sejtjeim közt feketén csorog,
szétmarnak bennem mindent az
oszlásnak indult gondolatok.
 
Szívemre fagyos burkot von,
lassan kihűl haló csillaga,
fekete lyukba hullik mind,
mi az életünk volt valaha.
 
Vádak, sértés, meg nem értés -
magad sajnálod, mártírt játszol -
lenyelt szavak fullasztanak,
már mind hiába - nem vitázom.
...

Szemem fénye fakult tükör,
sejtjeim közt oszlik volt hitem,
fekete lyuk elnyel végleg,
már minden eltűnt, néma szívem.


2007.02.15.

 

*******************************


 

Tikkadt remény
 
Szememből már könny se csorog,
szemhéjam szárazon csikorog,
semmibe meredő pupillámon
tikkadt remény kucorog.
 
Már egész gondolatom sincsen,
görcsberándult bennem minden,
fáradt szavak bukdácsolnak,
keresve fényt veszett kincsen.
 
Szeretni hozzád menekültem,
a lelkedben elmerültem,
szemeidben megfürödtem,
sóhajoddal törölköztem,
            mosolyodban megmártóztam,
két karoddal takaróztam,
könnyeiddel együtt sírtam,
szíved dalán elaludtam.
 
Rossz válasz egy rossz kérdésre -
Nem lehet, hogy ez a vége -
Vesd le magadra gombolt sorsod,
hitem adom, lépj a fényre!
 
Szememből már könny se csorog,
csak magam elé bámulok,
semmibe meredő pupillámon
tikkadt remény kucorog.

2007.02.15.